Az 1.a. fejezet a kutatás-fejlesztés, a transz-európai hálózatok fejlesztése, az oktatás és képzés, valamint a szociálpolitika területén .nyújt támogatást.
A legjelentősebb tételeket a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen, az Unió versenyképességét, hosszú távú fejlődését meghatározó, kulcsfontosságú K+F (kutatás és fejlesztés) politikára irányozza elő, a fejezet kiadásainak közel a felét.
Az 1.a. fejezet másik nagy egysége a közlekedési, energia- és távközlési hálózatok fejlesztésére irányul. Ezen fejlesztések szükségessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen a transzeurópai hálózatok kapcsolják össze a tagállamok és a régiók közlekedési, távközlési és energia hálózatait, és többek között biztosítják a belső piac akadálymentes működését. A nagy forrásigényű beruházások támogatása azonban kizárólag közösségi támogatásokból nem valósítható meg, sokkal nagyobb volumenű külső forrásokat (tagállami, magán, stb.) is igénybe kell venni.
Az 1.a. fejezet kiadásainak kb. 15%-át kitevő szociálpolitikai intézkedések terén a közösségi szerepvállalás sajátos, hiszen a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskör, így annak szabályaira csak katalizáló, stratégiaalkotó hatással van az Unió, mégis e korlátozott kompetencián belül saját pénzügyi eszközei keretében igyekszik minél szélesebb területeket átfogni az Unió.
Az oktatáspolitika keretében nyújtott támogatások forrásait szintén az 1.a. fejezet kiadási tételei között találjuk, annak mintegy 10%-át teszik ki. Céljuk a mobilitás, az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítása, az oktatási programok tartalmának közelítése.
A költségvetési kiadások 1.b. fejezete alapján - Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért - a konvergencia prioritás keretében a fejlődésben legelmaradottabb régiók részesülhetnek innovációs, és K+F, közlekedési, környezetvédelmi, szociális, oktatási és képzési támogatásokban.
A modern piacgazdaságokban az elsődleges jövedelemelosztást a piaci viszonyok határozzák meg, amely jövedelemelosztás hozzájárul a területi, társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához, megerősödéséhez. Ennek kormányzati kezelése valósul, amikor a kormány különböző eszközökkel beavatkozik a gazdaság automatizmusaiba (redisztribúciós funkció). Az egyik eszköz a költségvetési transzfer, amelyet a Közösség támogatáspolitikája által sajátosan alkalmaz. A költségvetési transzfer egyrészt az elmaradottság csökkentésére, a szegénység visszaszorítására irányul, másrészt fejlesztési támogatásként a versenyképes gazdasági területek kialakítását segíti.
A közösségi szabályok értelmében kifejezetten csak a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladata a kohézió erősítését szolgáló jövedelemelosztás. A jövedelemtranszfer hozzájárul a fejletlen régiók támogatásához, ugyanakkor a transzferek jelentős része visszaáramlik a nettó befizető államok gazdaságába, ugyanis a forrásallokáció segítségével megvalósuló fejlesztések, szerkezetátalakítások beruházást igényelnek, ezek importja, pedig nagy számban a fejlett tagállamokból érkezik.
További költségvetési fejezetek
A költségvetés harmadik kiadási fejezete, amely az Állampolgárság, szabadság, biztonság és igazságosság címet viseli, három egységre tagolható: a belügyi és igazságügyi együttműködést érintő tevékenységek, a fogyasztóvédelmi politika, valamint az információs és kulturális politika.
A negyedik költségvetési fejezet - az EU, mint globális partner - keretében a Közösség az eddigi külkapcsolati eszközrendszerét kívánta átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni.
A kiadási fejezetek közül az ötödik az adminisztratív kiadásokat tartalmazza. (Az adminisztratív kiadások fedezésére elkülönített források a költségvetés 3%-a, tételesen, pedig 50 milliárd euró alatt vannak.)
Külön kiadási fejezetet alkot a Románia és Bulgária számára a 2007-2009 közötti időszakra elkülönített költségvetési kompenzáció, melynek célja, hogy a tagság első éveiben nehézkesen teljesíthető feltételek miatt bizonyos forrásoktól még eleső legújabb tagállamok nettó pozíciója kedvezőbben alakuljon.
